Az idő olyan, mint egy mozaikból összerakható türelemjáték.
Képzeld el egy hatalmas ládát, teli-tele sok millió kirakójáték apró darabkáinak
milliárdjaival: ez a jövő. Egy óriási táblát képzelj mellé, amely részben már
megtelt a teljes puzzle lapocskáival: Ez a múlt. Azok, akiknek a jelenben
dönteniük kell egy-egy dolog felől, mindannyiszor vakon nyúlnak bele a
jövőt rejtő dobozba, kihúzzák a kirakójáték egy újabb mozaikdarabkát,
és odateszik a táblán a helyére. Valahányszor egy új darabka kerül a
táblára, azzal változni fog a puzzle végső formája és rajza, ezért
fölösleges azt méricskélni, milyen volna a kép, ha egy másik lapocska
került volna ki a dobozból.